Az egyetem épületegyüttesének határozott téri lezárását adja az általunk javasolt könyvtárszárny. Az új tömböt egy közös előcsarnok köti össze a kollégiummal. Az így kialakuló kerített udvar minőségi változást hoz a meglévő épületrészek használatában is. Az előtér világossá válik, nagyméretű terasszal kapcsolódik az udvarhoz, mely közösségi események rendezésére is alkalmassá teszi. Az étterem nyáron kibővülhet, a vízfelület klimatizálja a környezetet. Az egyetemkert eddig jórészt parkolóként működő területei egy pinceszinti mélygarázsnak köszönhetően zöldfelületté, a diákok által használt parkká alakulnak. Míg a földszint üvegezett közösségi terei kapcsolatot biztosítanak a természettel, addig a könyvtár emeleti szintjei a tanulás és a munka számára jelentenek zavartalan, nyugodt környezetet. Épületünk homlokzatával igazodni kívánunk az egyetem karakteres, téglaburkolatos főépületéhez, valamint a szomszédos lakótelep jellegzetes kőporos nemes vakolataihoz. Ornamentális díszítéseivel az hajdani bolgár kertkultúra ültetvényeinek gazdag formavilágát szeretnénk megidézni. A részletezett felületek finomabbá teszik az amúgy nagy egységekből építkező tömeget. A könyvek és folyóiratok olvasásához a legmegfelelőbb a szórt fény, ezért épületünkön kizárólag az északi oldalon, illetve felülvilágítókon át engedünk be természetes fényt. Az épület tömegalakítása és speciális térrendszere, valamint a több szint magas belső átnyitások lehetővé teszik, hogy az összes szint természetes megvilágítást kapjon.
Budapest, XIV.
2018
pályázat
tervezők: Bartha András Márk, Gyulovics István, Kronavetter Péter, Kovács Zsófia, Alkér Katalin